Szépjuhászné , Budai-hegyek

A Budai-hegyeket a középkorban még egybefüggő erdőtakaró borította. Mára már az erdőség területe jelentősen lecsökkent, egykori területét a terjeszkedő nagyváros vette birtokba. A meglévő  parkerdő 7000 hektáros területét a Pilisi Parkerdő Rt. budapesti Erdészete gondozza.



Az erdészet nem állami költségvetésből gazdálkodik. A kirándulók számára ma már könnyen megközelíthető kiránduló hely, Szépjuhászné és környéke. Eljuthatunk ide gépkocsival, kisvasúton vagy autóbusszal is. 




A kihelyezett térképek, tájékoztató táblák segítenek a kellemes hosszabb-rövidebb túrák tervezésében. Néhány órás, rövid kirándulást terveztünk, felsétálunk a Nagy-, és Kis-Hárs-hegyre és eljutunk a János-hegyi kilátóba is. 




A sárga turistajelzést követve hosszabb emelkedő után a Kaán Károly kilátóból csodálhatjuk meg a tájat, persze ez igazán szép tiszta időben élvezhető, így a tél közepén kissé borús kilátás, és a tetőn igen csípős szél fogad.





Lejjebb a Báthory barlangból kellemes meleg áramlik , mely megolvasztja a vékony hótakarót és kellemes jó időt biztosít az ajtót körül vevő moháknak.





"A középkor óta feledésbe merült barlangot 1830-ban egy Tomola Nándor nevű kereskedő fedezte fel ismét. Tomola egy mécsessel világítva járta be a kusza, szerteágazó járatokat és térképvázlatokat is készített. Feltehetően neki köszönhető hogy Budaváros határozatban intézkedett a barlang elnevezéséről. A barlangról a Magyar Hírlap 1850-ben, majd Palugyay Imre 1852-ben tett említést. Később a kor neves geológusa, Szabó József is leszállt a mélybe, és arról számolt be, hogy a barlang folytatását mesterséges eltömés zárja el, amelyről feltételezte, hogy a budaszentlőrinci pálos kolostorral állhat összeköttetésben." 


"A barlang ma is le van zárva; csak kísérettel látogatható. Ma az egykori szerzetesnek nincs emléktáblája a helyen, és a barlangra is csupán két felirat nélküli vasajtó utal, amelyekből az alsó majdnem teljes egészében el van torlaszolva." http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1tori-barlang




Sárga jelzésen haladunk tovább , az útelágazástól kis emelkedő megmászása után a Makovecz kilátóhoz jutunk. Itt a padok körül kellemesen megpihenhetnek a "csapatok ". 
A bátrak pedig ismét a panorámában gyönyörködhetnek.








Az elágazástól már letérünk a sárga jelzett útról és vissza fordulunk a parkolóhoz. Ez a kis kör volt a bemelegítés, a nagyobb hegy megmászáshoz. Az út túloldalán található piros jelzést követve, tüdőt tisztító és izmokat megmozgató emelkedő következik 1600 méter megtétele után, a János-hegy csúcsára jutunk. 




"A legenda szerint a hegy csúcsáról tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is meg lehetett pillantani. Nevének eredete – egy népmonda alapján – a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány megmentette az életét." forrás: http://janoshegyikilato.hu/
A János-hegy 524 méterre emelkedik a tengerszint fölé, így Budapest legmagasabb pontja és  mondhatom egyik  legszebb kilátó helye. 




"Minden korban számos természetbarát kereste fel a János-hegyet, hogy gyönyörködjön a lábai előtt elterülő főváros látványában. A leghíresebb az idelátogató kirándulók közül Erzsébet királyné volt, aki 1882 során több ízben is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára. Ő már egy fából épült messzelátóból nézett le a városra."




Klunzinger Pál tervei Schulek Frigyes jóváhagyásával váltak valóra. és"1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek ünnepélyes keretek között a kilátót. A kilátó közelébe erőőri lakot építettek 1923-ban, ide költözött az addig a torony alagsorában lakó toronyőr. Elsőként Magyarországon az Erzsébet-kilátó kapott állandó díszkivilágítást 1926-ban."




A hegytetőn magasodó kilátó izgalmas ulticél, az építészeti remekmű megcsodálása után a kilátó teraszairól elénk tárul Budapest és környező hegyek panorámája. Ha hiszik, ha nem, ajánlom  járjanak utána!




képeim:

Ki nem ismeri a régi dalt?