Párkány





Párkány, Stúrovo, Esztergommal szemben a Duna-partján fekszik. Ha Esztergomba kirándulnak érdemes átsétálni a hídon, a Duna túl-partjáról csodaszép panoráma tárul elénk, és még számtalan meglepetés vár ránk, ha szánunk  időt egy kis sétára.









Kilátás a város felé a Bazilikából:



foto:Horvath Zoltan 



Párkány történelméből:
"A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen.Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet.1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét a pap részének kivételével az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.
A török itt 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.

Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá." forrás:Wikipédia

A HÍD mely összeköti a partokat, országokat....



A párkányi múzeumban a tulajdonos Sklenár Péter, nagyon kedvesen fogad, lelkesen meséli egy egy tárgy beszerzésének, vagy éppen felújításának történetét. Láthatunk sok régi autót, motort és egyéb régi tárgyat, amelyeket kiskora óta gyűjt, megőrizve így a múltból a jövőnek.

"van másik!!!.." emlékeznek rá? ez az autó bizony Ötvös Gábor (1921. június 28. – 2002. január 12.) magyar artista, zenebohóc autója volt:



foto:Horvath Zoltan 

A felújítva még ma is üzemképes.


foto:Horvath Zoltan 

Vannak még hátul sorban egykor szebb, és borúsabb  napokat látott csodák, melyeket már sajnos elnyűtt az idő:

foto:Horvath Zoltan 


foto:Horvath Zoltan 

foto:Horvath Zoltan 
foto:Horvath Zoltan 


Ha a múzeumlátogatás során megéheznek a következő utcán a városközpont felé forduljanak be balra.
Egy különleges étterem vendégei lehetnek. A küszöböt átlépve több száz évet visszarepülhetnek az időben. Az éhes vándorokat igazi zabatanya fogadja.  Miután eldöntötték, hogy zabálni, vagy szlapálni szeretnének, a fogadós igazán jó hangulatról gondoskodik. Amennyiben barátainknak különleges meglepetést szeretnének ajánlom figyelmükbe. /Parasztétterem Párkány/  Az udvar túl oldalán a lovagi étterem, a kapun kilépve pedig a város sétáló utcájában térhetünk vissza ismét a jelenbe. Ha nem hiszik, hát  járjanak utána !! :) 






Nincsenek megjegyzések: