Sopron



Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városának, majd koronázóvárosának egyike. Történelmi városmagja a 17. századtól csaknem megbontatlan egységként őrződött meg. Neve a magyar és az európai történelem lapjaira is felkerült.








Volt Esterházy palota

"XV. századi eredetű, patrícius-ház a XVI–XVII. században a városkapitány szállása volt. 1686–87-ben és 1711-ben az adóösszeírás szerint Resch volt a háztulajdonos. 1734-ben az első telekkönyv szerint a Somogyi, 1747-től az Amadé báróké és 1752-től az Esterházy-családé. E család alakíttatta át a homlokzatot a mellette levő háza mintájára a XVIII. század közepén míg az udvar megtartotta a XVII. századbeli formákat. Az épületben ma a Központi Bányászati Múzeum található." forrás:http://nyme.hu/6800.html?&L=1






Tűztorony
Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost.



"A soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvénycikk 2. paragrafusában az országgyűlés elrendelte, hogy a népszavazás emlékét, egy „a történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű”-vel örökítették meg. A Hűség-kapu Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikisch Rudolf műépítész alkotása. A szoborcsoport középpontjában Hungaria alakja- a fején a magyar Szentkoronával -, aki ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát, illetve másképpen magához gyűjti Sopron hűséges fiait. Hungária jobb kezében a város címere van, míg baljában a magyar címer látható. Hungaria Magyarországot jelképezi és a szoborcsoport alakjai kifejezésre juttatják a soproni magyar és német ajkúak, a különféle vallásúak hűséges ragaszkodását a magyar hazához."




Evangélikus templom


1674-ben, amikor a soproni evangélikusok összes templomaikat kénytelenek vol-tak átadni a katolikus egyháznak, istentiszteletüket a mai ún. Tábornokház és az Eg-genberg-palota udvarán tartották 1676-ig, amikor a mai templom helyén fából ima-házat emelhettek. Ez ugyan még abban az évben leégett a nagy tűz alkalmával, de már 1677-ben pótolták, szintén fából. Ez a fatemplom 1722-ig állt fenn. A korabeli leírások szerint orgonája is volt. Akkor kezdte meg Ballauf György építőmester az ál-landó jellegű templom építését ugyanott. 1724-ben el is készült. Kétezren fértek el benne. Mivel a bővíthetőség nem volt kivitelezhető, e templom helyére építették 1782–83-ban a mai épületet a Templom utca és a Színház utca közötti területen. Eredetileg szűk udvarban épült, amelyet három oldalán lakóépületek, negyedik ol-dalán pedig a hajdani várfal határolt. A Templom utca és a Kolostor utca találkozá-sánál két előtte levő ház lebontásával jött létre egy kis háromszög alakú tér, melyre a főbejárat nyílik. A két oldalbejárat közül egyik szűk sikátorra (Dél), a másik a Bürchner közre (Észak), a Színház utcába vezető gyalogátjáróra néz. forrás :http://nyme.hu/6800.html?&L=1




Gambrinus-ház


Az épületet Luxemburgi Zsigmond király adományozta Sopronnak 1422-ben városháza céljára, amely 1496-ig működött itt.
Ezután nemesi családok birtokolták, akik valamennyien hozzájárultak az épület mai külsejéhez. A homlokzaton nagyszerűen fellelhetőek az egymást követő építészeti stílusok jegyei:
A gótikus csúcsíves kapubejáróba a XVII. században reneszánsz ív került.
Az emeleti ablakok környékét a XVIII. században gazdag rokokó díszítéssel emelték ki.
A kapualjban ott található a gótikus kettős ülőfülke.
A belső udvarban középkori konzolmaradványokat tártak fel.
A Gambrinus-ház neve a magyar irodalom történetében is szerepel: Gugelweit János városi jegyző itt írta le 1490 körül az ún. Soproni virágéneket.


A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. forrás http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html


Szent Orsolya-templom és rendház
A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt. A Szent Orsolya Rend már 6 városban működött Magyarországon, amikor 1747-ben megérkeztek nővérei az újonnan alapított soproni rendházba.forrás : http://www.sopronikirandulas.hu/…/szent_orsolya-templom_es_…



A város történelme:

http://turizmus.sopron.hu/hu/info/latnivalok/sopron-tortenete/index.html

Egy esős napon jártunk ott. Kevés időnk volt körülnézni, de remélem lesz alkalmam egy szép napos kirándulásra is. 


Nincsenek megjegyzések: